|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 132 találat | lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-132 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Csehi Árpád Szabolcs 2012. június 25.Megalakultak a helyi tanácsokMegalakultak a hétvégén a városi tanácsok: míg Marosvásárhelyen és Kolozsváron magyar alpolgármestert választottak, Szatmárnémetiben az RMDSZ kiszorult a városvezetésből. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ kétharmados többsége ellenére is együttműködik az EMNP-vel. marosvásárhelyi választásokat megnyerő Dorin Floreának péntek óta úgymond négy alpolgármestere van: két régi és két új. Miközben a frissen megalakult önkormányzat az RMDSZ-es Józsa Tibornak és a Szociálliberális Unió (USL) jelöltjének, Ioana Ciotlăuşnak szavazott bizalmat, a negyedik mandátuma elején járó demokrata-liberális polgármester kijelentette: ő továbbra is PDL-s társával, Claudiu Maiorral és még a tanácsosi mandátumtól is eleső Csegzi Sándorral kíván együtt dolgozni. Mindkettőjük megőrzi titkárságát és irodáját, és a továbbiakban Florea személyes tanácsadójaként szerepelnek a városházi munkatársak lajstromán. Az elöljáró egyelőre nem kívánta elárulni, hogy milyen irodahelyiséget és feladatköröket szán az RMDSZ–USL helyi koalíció által megválasztott új alpolgármestereknek. „Én a város érdekeit helyezem előtérbe, nem a mindenféle egyezségeket kötő politikusokét” – magyarázta döntését a frissen beiktatott Dorin Florea. Négy évvel ezelőtt, amikor a tanács szintén nem az ő kedve szerint választotta meg az egyik alpolgármestert, Florea Marius Ichimmel szemben is hasonló taktikát alkalmazott. A liberális alpolgármestert a Hangyaépület egyik manzárdszobájába száműzte, és semmiféle feladattal nem látta el. A megalázott Ichim néhány hónap után beadta felmondását, helyébe pedig a polgármester favoritja, Claudiu Maior került. Józsa Tibor, az ismeretlen ismerős Vásárhelyen Az RMDSZ csúcspolitikusai által támogatott, ám a helyi szervezet választmánya előtt szinte ismeretlennek számító Józsa Tibor a Krónikának elmondta: a következő négy évben keveset politizálna, viszont annál többet foglalkozna a közigazgatással és a város gondjaival. Az alpolgármester úgy véli, a legfontosabb feladat visszaszerezni a polgármesteri hivatalban csalódott lakosok bizalmát. Azt szeretné, hogy Marosvásárhely ismét a nyugalom, a csend városa legyen, ahol virágzik a magyar kultúra, és ahonnan az ifjak nem kényszerülnek elköltözni. „Ugyanakkor azt mondom, hogy a fülünket eresszük le az emberek felé, és figyeljünk oda, mit szeretnének” – tette hozzá. A Floreával való jövendőbeli együttműködésről a volt városházi igazgató elmondta, hogy a múltban korrekt és eredményes munkaviszonyban voltak, és reméli – a polgármester legfrissebb, egyáltalán nem hízelgő nyilatkozatai ellenére – visszaáll a kettőjük közötti kölcsönös bizalom. Arra a felvetésre, hogy az RMDSZ választmányi ülésén visszatérő motívum volt, hogy a testületi tagok egyáltalán vagy alig ismerik, Józsa elmondta: „az idéntől lettem felkérve, hogy lépjek be az RMDSZ-be”. „Nem tudom, hogy ki az, aki nem hallott rólam. Elismerem, hogy nem voltam kirakatban, hogy mindenki bámuljon, de nem most kezdtem a közéleti tevékenységet” – nyilatkozta a Vásárhely.ro portálnak a fiatal alpolgármester. „Én nem tartok a székemhez, ha majd úgy érzem, hogy nem tudok teljesíteni, akkor lemondom a széket” – replikázott Józsa azon választmányi tagoknak, akik megkérdőjelezték az alkalmasságát az alpolgármesteri tisztségre. Elbukott anyanyelvvizsga A közgazdász-végzettségű Józsát rögtön beiktatása után számos támadás érte magyar részről. A „lemondom a székemet” és a választmányi ülésen elhangzott hasonló kijelentéseire számos ironikus megjegyzés jelent meg a Székelyhon.ro honlapon. Az RMDSZ-es politikus Facebook-oldalát tanulmányozva kiderül, Józsa nemcsak az anyanyelvén való kommunikációval, de a helyesírással is hadilábon áll. „Erdemes meghalgatni ...... valaszuk Frunda Gyorgy -Rmdsz”, „Frunda Gyorgy –polgarmester lehet ha elmegyunk szavazni egyutt iunius 10 en”, „csucs.......szavazzunk Frunda Gyorgy polgarmester”, „Csak sajnos meg nincsenek bicigli utak.... a zold festekel amivel a foter jardajat festete le a polgarmester inkabb vonalazott volna bicigli savokat.....de majd mi megteszuk meg egy het van hatra !!!!” – ezek a megjegyzések voltak olvashatók péntek estig az újdonsült alpolgármester üzenőfalán. „Ne vonja kétségbe senki a magyarságomat, anyám-apám magyar volt. A középiskolát és az egyetemet románul végeztem, de szerintem helyesen beszélek magyarul. Az is lehet, hogy bizonyos dolgokat nem én írtam, az is, hogy véletlenül elütöttem a betűket, mert telefonról töltöttem fel. És különben is, nem olyan nagy hiba, amiért el legyek ítélve” – mondta a vádak kapcsán lapunknak Józsa Tibor, aki eltávolította közösségi oldaláról a kampányban írt bejegyzéseket. Horváth Anna az alpolgármester Kolozsváron Akárcsak Marosvásárhelyen, Kolozsváron is magyar alpolgármester segíti Emil Boc városvezető munkáját. A PDL-vel kötött koalíciónak köszönhetően a helyi tanács pénteki alakuló ülésén az RMDSZ részéről Horváth Anna szerezte meg az egyik alpolgármesteri tisztséget. Horváth Anna újonc a kolozsvári önkormányzati testületben, de a szövetség önkormányzati főosztályát vezető főtitkárhelyettesként jelentős tapasztalattal rendelkezik a területen. A másik alpolgármester a PDL-s Gheorghe Şurubaru lett. Az önkormányzati testületben az USL 12, a PDL 10, az RMDSZ 4, míg a PPDD egy mandátummal rendelkezik. A helyhatósági választásokat minimális fölénnyel megnyerő Emil Boc beiktatásakor elmondta, minden kolozsvári polgármestere akar lenni, nemcsak azoké, akik megválasztották. A volt kormányfő, aki immár harmadik mandátumát kezdte meg a kolozsvári városháza élén, elmondta: a város fejlesztéséhez minden jó ötletet fel fog használni, függetlenül attól, hogy a hatalomtól, az ellenzéktől vagy a civil társadalom felöl érkezik. Az ellenzéki polgármester hozzátette, a kolozsváriak érdekében együtt fog működni a kormánykoalíció által kinevezett prefektussal és az USL-s megyei tanácselnökkel is. Halasztott ülés Károlyban, román vezetés Szatmáron Nagykároly kivételével Szatmár megyében is megalakultak a helyi tanácsok, illetve a megyei képviselőtestület. A kisvárosban a hétvégén a 19 tanácsosból mindössze 12 jelent meg az alakuló ülésen, ezért halasztani kellett az ünnepi eseményt – a prefektúra tájékoztatása szerint szerdán ülnek ismét össze. A találkozóról a 8 USL-színekben tisztségbe jutott képviselő hiányzott, akik minden bizonnyal azért maradtak távol, hogy nyomást gyakoroljanak az RMDSZ és a Német Demokrata Fórom által alkotott, 12 személyes frakcióra annak érdekében, hogy engedjék át nekik az alpolgármesteri posztot. Kovács Jenő, az RMDSZ színeiben ismét mandátumhoz jutott polgármester korábban a helyi sajtónak nyilatkozva beszélt arról, hogy ismét a volt alpolgármestert, Keizer Lajost kívánja megbízni az alpolgármesteri teendőkkel. Nagykárolyban egyébként mindössze két párt jutott be a tanácsba: az RMDSZ és a Német Demokrata Fórum által alkotott koalíció, illetve az USL-szövetség. A szatmárnémeti tanács is megalakult a hétvégén – itt az USL-s Dorel Coica polgármester munkáját Radu Roca és Marcela Papici segítik majd alpolgármesterként, miután a kétharmados többséget szerzett pártszövetségnek nem volt szüksége az RMDSZ támogatására, így az eddig polgármester és alpolgármestert is adó szövetség ellenzékbe került. A Szatmár megyei képviselőtestületnek ellenben az USL-vel kötött országos egyezménynek köszönhetően RMDSZ-es alelnöke lett. A megye vezetésében személyi csere nem történt, mindössze az erőviszonyok rendeződtek át: Csehi Árpád, aki eddig tanácselnökként tevékenykedett, alelnökként folytatja, míg a liberális Adrian Ştef volt alelnök elfoglalhatja a tanácselnöki széket, a szociáldemokrata Mircea Govor eddigi alelnök pedig megtartja tisztségét. RMDSZ–EMNP-együttműködés Szentgyörgyön Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Magyar Néppárttal működik együtt az RMDSZ, annak ellenére, hogy a szövetség megszerezte a kétharmados többséget az önkormányzatban. Antal Árpád polgármester alpolgármester-rangú tisztséget ajánlott fel Nemes Elődnek, a néppárt háromszéki elnökének, listavezetőjének. A két politikus pénteken közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a következő négy évben közösen dolgoznak a város érdekében, Nemes Előd pedig a közösségfejlesztési egyesület vezetését látja el. Antal Árpád hangsúlyozta, ez valójában a negyedik alpolgármesteri tisztség, feladata a közösségépítés mellett a székely szórvány és a székely csángó programok koordinálása. „Nem szabad lesöpörni a legyőzötteket, fontos, hogy a győztesek alázattal viszonyuljanak azokhoz, akik gyangébben szerepeltek a választásokon” – fogalmazott a polgármester, aki bízik benne, hogy az együttműködésből a szentgyörgyiek nyernek. Sepsiszentgyörgyön pénteken alakult meg az új döntéshozó testület, amelynek 14 RMDSZ-es, két–két EMNP-s, nemzeti liberális párti (PNL) és Szociáldemokrata Párti (PSD), valamint egy MPP-s képviselője van. Az ülésen az alpolgármestereket is megválasztották, mindkét tisztséget RMDSZ-es jelölt tölti be: Sztakics Éva folytatja az elmúlt négy évben elkezdett munkáját, Tischler Ferenc szociális és egyházi ügyekkel foglalkozik, Czimbalmos Kozma Csaba pedig továbbra is a városmenedzser tisztséget tölti be. Codrin Munteanu prefektus az ülésen az önkormányzati korrupció megelőzéséről szóló kézikönyvet adott át Antal Árpádnak, aki a város zászlójával ajándékozta meg a kormánymegbízottat, melyet az a közigazgatási bíróságon támadott meg. Pénteken tette le hivatali esküjét Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök is, és megkezdte második mandátumát. A megyei tanács a héten tartja alakuló ülését, az RMDSZ az alelnöki tisztségekre Henning László eddigi alelnököt és Nagy Józsefet, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség korábbi igazgatóját javasolja. Változatlan városvezetés Csíkszeredában A régi polgármesterrel és alpolgármesterekkel, de zömében új tagokkal folytatja a munkát Csíkszereda önkormányzata, amely szombaton tartotta alakuló ülését. Ráduly Róbert Kálmán régi-új városvezető mellett újra Antal Attila és Szőke Domokos alpolgármestereknek szavazott bizalmat a testület. Az elöljárókat adó RMDSZ-frakció 13 tanácsossal rendelkezik a 19 tagú testületben, az EMNP, az MPP és az USL két-két mandátumot mondhat magáénak. Ráduly elmondta, a konfrontáció helyett a továbbiakban is az együttműködést fogja keresni. A testület összetétele az alakuló ülésen hiányos maradt: formai hiba miatt nem igazolták az MPP-s Bokor Márton mandátumát, ez ugyanis nem lehetett jelen az ülésen, az általa bemutatott orvosi igazolás érvényessége pedig egy nappal az ülés előtt lejárt. MCL–RMDSZ-koalíció alakul Aradon A PDL által alapított Keresztény-Liberális Mozgalommal (MCL) lép koalícióra az RMDSZ Aradon a helyi, illetve megyei önkormányzatban, döntött pénteken a megyei szervezet állandó tanácsa. Bognár Levente megyei RMDSZ-elnök elmondta, a döntés meghozatalakor a PDL-vel való eddigi jó együttműködésre alapoztak, és a továbbiakban folytatnák az elkezdett projekteket. A támogatás fejében az RMDSZ a következő négy évben is megkapná az alpolgármesteri tisztséget, mondta a tisztséget eddig betöltő Bognár, aki most is a legesélyesebb a posztra. Az RMDSZ két tanácsosának a támogatásával a 12 mandátumot szerzett MCL-nek egyszerű többsége lesz a 23 tagú testületben. A néppárt miatt nincs magyar alpolgármester? Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) tanácsosának szavazatán múlt, hogy Kolozs községnek nem lett magyar alpolgármestere – véli az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Amint a szövetség közleményéből kiderült a 13 tagú tanács 7–6 arányban szavazta le az RMDSZ alpolgármester-jelöltjét, Debreczeni Józsefet. „Megítélésünk szerint ez az eset is azt példázza, hogy az egyéni érdekek, illetve az RMDSZ-szel való nyílt szembenállás képes felülírni a közösségi elköteleződést. Sajnálatosnak tartjuk, hiszen a magyar célokat csak magyar emberek tudják képviselni” – olvasható a Máté András megyei elnök által aláírt közleményben. Kurucz József, a kolozsi tanács EMNP-s tagja a Krónikának elmondta, a szavazat eredménye annak köszönhető, hogy az RMDSZ az elmúlt évekhez hasonlóan most sem tudott olyan jelöltet állítani, amely valóban a közösség érdekeit képviselné, tiszta háttérrel rendelkezne, és így méltó lenne a támogatásra. „Korábban próbáltunk arról is tárgyalni, hogy a szövetség támogassa a néppárt által javasolt alpolgármester-jelöltet, akit más pártok is segítettek volna, az RMDSZ azonban teljesen elzárkózott ettől a lehetőségtől” – magyarázta Kurucz. Hangsúlyozta, nem ért egyet azzal, hogy valakit csak azért kellene megszavazni, mert magyar nemzetiségű, ehelyett a szövetség jelöltjeinek tettekkel és felmutatott eredményekkel kellene támogatókat szerezniük. „Magunk mögött kellene hagyni azt a gyakorlatot, hogy a magyarság és öszszefogás címszó alatt toborozzunk szavazatokat” – fogalmazott az EMNP képviselője, aki hozzátette, a szavazás titkos volt, így senkinek nem kellene tudnia, hogy melyik tanácsos kire adta le voksát. Babos Krisztina, Bíró Blanka, Kőrössy Andrea, Pap Melinda, Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár) 2012. június 25.„Váron kívül” NagyváradonHúsz év után először nem lesz magyar alpolgármestere Nagyváradnak. A helyi tanács tegnapi alakuló ülésén a testületben kétharmados többséggel rendelkező szociálliberálisok érvényesítették számbeli fölényüket, így a liberális Mircea Mălan és a szociáldemokrata Ovidiu Mureşan lesz Ilie Bolojan polgármester két helyettese. Mivel az USL és az RMDSZ közötti tárgyalások sikertelennek bizonyultak, a szövetség nem is tett javaslatot az alpolgármesteri tisztségre. „Az USL döntése Nagyváradon az, hogy a huszonöt százaléknyi magyar közösséget nem szükséges magyar tanácsosokból választott alpolgármesternek képviselnie. Mi ezt helytelen döntésnek ítéljük, mert ha kisebb is lenne a magyar közösség, akkor is kellene lennie egy képviselőjének a város vezetésében” – fogalmazott Biró Rozália, az RMDSZ tanácsosi frakciójának vezetője, korábbi alpolgármester. Az ÚMSZ érdeklődésére Delorean Gyula nagyváradi városi tanácsos elmondta, „sokkal nehezebben lehet majd érvényre juttatni kisebbségi akaratunkat és jogainkat. Egy dolog váron belül intézni ügyeinket, és teljesen más váron kívül”. Delorean szerint a Bihar Megyei Tanácsban egyértelműen jobb lesz a helyzet, bár az adott szó akkor igaz, ha betartják. A megyei testület esetében az előzetes egyeztetések alapján alelnöki tisztséget kap az RMDSZ. Horváth Anna lesz László Attila utódja? Bár lapzártánkig sem a Demokrata Liberális Párttal (PDL), sem pedig a Szociál-Liberális Szövetséggel (USL) nem sikerült még megegyezni a Kolozs megyei, illetve kolozsvári együttműködés minden részletéről, az RMDSZ Megyei Képviselők Tanácsa tegnap délután eldöntötte: Horváth Annát javasolja Kolozsvár alpolgármesterének, Vákár Istvánt pedig a megyei tanács alelnökének. Máté András Levente, a szövetség Kolozs megyei elnöke lapunk érdeklődésére elmondta, a tárgyalásokat tovább folytatják a két román párttal, „bármi elképzelhető”. Mint korábban írtuk, egy Kelemen Hunor szövetségi elnök vezette RMDSZ-delegáció hétfőn négy megyére szóló paktumról egyeztetett az USL két társelnökével Bukarestben. Ennek keretében a Kolozs Megye Tanácsában is USL-RMDSZ többség alakulna, Horia Uioreanu tanácselnök egyik helyettese, a most kijelölt Vákár István lesz. Lényegesen bonyolítja a tárgyalásokat, hogy Kolozsvár polgármesteri tisztségét a PDL-s Emil Boc nyerte, és az RMDSZ-nek kell eldöntenie, hogy „ellenséges” vagy „baráti” képviselő-testület alakul a kincses városban. Mint korábban Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta, Kolozsváron inkább a PDL-vel kellene szövetkezni a város érdekében. A városi tanács ma délután 2-kor, a megyei testület pedig délután 6 órakor alakul meg. USL–RMDSZ-paktum Szatmár és Maros megyében Mint korábban írtuk, Csehi Árpád és Lokodi Edit Emőke egy fokozattal lejjebb folytatják munkájukat a következő négy évben, Szatmár, illetve Maros megyei alelnökké választásukat az országos szinten megkötött USL–RMDSZ-paktumba is belefoglalták. A marosvásárhelyi tanács mai alakuló ülésén valószínűleg Józsa Tibort választják Dorin Florea egyik helyettesének, és Szatmárnémetiben is előrehaladott tárgyalások folynak arról, hogy Kereskényi Gábor legyen Dorin Coica polgármester helyettese. Új Magyar Szó (Bukarest) 2012. június 28.Betett Erdély?Azt mondja román újságíró barátom, aki tudtommal egy rossz szót nem írt le rólunk: „Ti nem veszítek észre, hogy az ‚Erdély(i)’ megnevezés gyakori használata a választási plakátokon még azokat a román szavazókat is elviszi, akik különben az RMDSZ-re adnák voksukat? Márpedig itt, Szatmárban a vegyes házasságok okán is igen jelentős ez a réteg. Persze, értem én, miért Erdély és miért nem Románia, így próbáltok lelkileg is közelebb kerülni a szeretett szülőföldhöz és azokhoz, akiknek az erdélyiség mindig mást jelentett, mint a román fennhatóság." Csakhogy amikor a magyarok Erdélyre hivatkoznak, pláne mind gyakrabban, a legtöbb román elszakítására gondol. Most Kövér úr megtisztelő látogatása kapcsán különös okuk volt erre gondolni. Mert bár a román parlament – tegyük hozzá, eléggé európai módon – felszólította, hogy a kampányban nem annyira ajánlott a látogatása, s kérték: inkább halassza el, ő mégis végig járta a Székelyföldet. Ahogy én a mieink közhangulatát, s miért ne mondjam ki, egyesek szitkozódását figyeltem azokban a napokban, Kövér úr nem is csak pár, de sok-sok ezer román szavazatot elvett az RMDSZ-től, amelyet pedig európai viselkedésért és szavahihetőségéért, az átlagromán is tisztel.” Van benne valami. Gondoljunk csak arra, hogy Ilyés Gyula és Csehi Árpád négy éve fölényes győzelmet arat egy olyan városban és megyében, ahol a magyar lakosság aránya alig 36-38 százalék. (Mellesleg olyan eufóriával éltük meg, hogy azt hittük: itt az örök magyar–román béke.). Most pedig simán veszítenek. Igaz, akkor a román pártok nagyon egymásnak feszültek, most pedig az USL révén keményen összefogtak. Elsősorban a korábbi „bűnösök” ellen, de jórészt a velük kormányzó RMDSZ ellen is. Többek között elegük van abból, hogy – a mérleg nyelveként – hosszú időn át az RMDSZ határozza meg, melyik román párt alakít kormányt. Tegyük a kezünket a szívünkre: ellenkező esetben, mi sem cselekednénk másként! Sejtem, az Erdély „varázsszó” a két zsebpárt miatt is kellett. Jelezni, hogy az RMDSZ-nek sem kevésbé szíve csücske az erdélyiség, mint az MPP-nek és az EMNP-nek. Csakhogy közben elriasztottuk a velünk rokonszenvező románokat. Akik sokkal többen vannak, mint azok a magyarok, akiket Erdéllyel lehet cukkolni, simogatni. De kell-e külön hangsúlyozni, hogy „Építjük Erdélyt”, ami nyert helyzetben amúgy is nyilvánvaló? Szóval van mit átgondolni a következő választásig, ha több román szavazatot szeretnénk elcsípni – s miért ne akarnánk. Hagyjuk csak Szász Jenőnek és Torónak az olyan cukros szövegeket is, mint „Édes Erdély itt vagyunk, érted élünk és halunk.” Sike Lajos. Új Magyar Szó (Bukarest) 2012. július 19.Uniós pénzekben reménykednek az elöljárókMagyar tervek Szatmártól Háromszékig Új helyzetet teremtettek Erdélyben az idei helyhatósági választások. Vegyes lakosságú városainkban gyengült a magyar érdekérvényesítés lehetősége, számos településen már alpolgármesterre sem „futja”. Székelyföldön az RMDSZ-dominancia a jellemző, olyannyira, hogy csak egyetlen várost vezet más magyar párt soraiból származó alpolgármester. Összeállításunkban erdélyi magyar politikusok „vallanak” terveikről. A vártnál kisebb sikert hoztak a megyei és a városi önkormányzati vezetők tisztségeiről szóló, az RMDSZ és a román pártok közötti egyeztetések. Miután Szatmárnémetiben elúszott a magyar polgármesteri szék, az önmagát is túlteljesítő Szociálliberális Unió (USL) magyar alpolgármesteri tisztséget sem volt hajlandó biztosítani. Nagyvárad is magyar alpolgármester nélkül maradt, akárcsak több olyan erdélyi város, ahol a magyarság részaránya az utóbbi húsz évben drasztikusan visszaesett. Kivételt jelent Zilah, Kolozsvár és Marosvásárhely, ahol a román pártokkal folytatott tárgyalások eredményesnek bizonyultak. Elsődleges cél a folytatás A partiumi és belső-erdélyi megyei önkormányzatok magyar elnökhelyettesei a zömmel európai uniós pénzekből elkezdett beruházások folytatását, illetve befejezését tekintik fő célkitűzésüknek. Csehi Árpád, a Szatmár megyei önkormányzati testület alelnöke szerint az idei évtől más a helyzet, mint az elmúlt négy esztendőben, amikor a városnak és a megyének magyar elöljárója volt, az RMDSZ pedig kormányzati tényezőként segítette munkájukat. Ez egyaránt befolyásolja az érdek-képviseleti munka hatékonyságát és a magyar többségű helyi önkormányzatok támogatottságát. Csehi szerint – magyar alpolgármester híján – rá hárul majd a szatmárnémeti magyarság részéről származó gondok, kérések kezelése. Arra törekszik, mondta, hogy az előző mandátum során elkezdett megyei beruházásokat sikeresen be tudják fejezni, valamint kiemelten kezeli a helyi magyar kultúra, a helyi rendezvények támogatását. Csóka Tibor, a Szilágy megyei önkormányzati testület alelnöke ugyancsak a Szociálliberális Unióval kötött egyezség értelmében lett helyettes megyei vezető. A megegyezés révén az RMDSZ zilahi alpolgármesteri tisztséget is kapott, noha a Szövetség mindössze három képviselővel rendelkezik a 21 fős városi testületben – ez a rendszerváltás óta a legrosszabb eredmény. Csóka a több mint 100 millió eurós uniós projektek kivitelezését és befejezését nevezi meg legfontosabb célkitűzéseként. „Szilágyság számára ez szinte Marshall-tervnek számít. Saját költségvetésükből a települések húsz év alatt sem tudnák korszerűsíteni az út-, az ivóvíz- és a szennyvízelvezető hálózatot” – mondta az alelnök. Csóka szerint a magyar települések fejlődése szempontjából elengedhetetlen az RMDSZ kormányzati szerepvállalása. „Várjuk ki a végét!” – válaszolja felvetésemre, miszerint a következő négy évben stratégiaváltásra lesz szükség, amennyiben az RMDSZ ellenzékben marad. Vákár István, a Kolozs megyei önkormányzati testület alelnöke árnyaltabbnak látja az RMDSZ kormányzati szerepvállalását. „Az uniós pályázatok önrészének előteremtésénél előnyt jelentett, hogy az RMDSZ a bukaresti kormány tagja volt. Ezt most keményebb helyi érdek-képviseleti munkával kell áthidalni” – fogalmazott. A megyei önkormányzat – a bíróság által is megerősített döntés nyomán – visszaszolgáltatja a magyar tulajdonosoknak a gyalui kastélyt. A Kolozsvár közeli híres épületegyüttest turisztikai látványosságnak szánják. A Kolozs megyei magyar elöljáró kiemelt beruházásnak tartja a Mezőség orvosi ellátását biztosító mócsi kórház újbóli megnyitását. A megye és a régió szempontjából az egyik legfontosabb beruházásnak viszont a kolozsvári reptér korszerűsítési munkálatai számítanak: az új, 3,5 kilométer hosszú le- és felszállópálya az eddiginél nagyobb teher- és utasszállítógépek fogadását is lehetővé teszi. Kiss Sándor, a Bihar megyei önkormányzati testület alelnöke az RMDSZ megyei tisztújító közgyűlésén úgy fogalmazott: Nagyvárad polgármestere, Ilie Bolojan az előzetes megegyezés ellenére sem biztosított alpolgármesteri helyet a partiumi város magyar közösségének. „Mindent meg fogok tenni, hogy az alelnöki tisztség értékesebb legyen annál, mint amekkora jelentőséget ellenfeleink tulajdonítanak neki” – fogalmazott Kiss. Két Fadrusz-szobor Zilah főterén? Városaink magyar elöljárói is az infrastruktúrafejlesztést kezelik elsődleges célként. Az utóbbi négy évben sokat sikerült behozni a települések hatalmas lemaradásából, de még távol van a korszerű, lakható város képe. A harmadik mandátumát kezdő Kovács Jenő nagykárolyi polgármester prioritásként kezeli a több pályázatból álló, rekordösszegű – mintegy 10 millió euró értékű – beruházások kivitelezését. Nagykároly teljes infrastruktúrája megújul a következő négy évben. A beruházásokat kormánypénzek is segítik: 150 új lakás épül, amiből 90 szociális célokat szolgál – rászorulók igényelhetik –, további 60 pedig ANL-lakás. „A kormánypénzekből finanszírozott beruházásokat is be kell fejezni, függetlenül attól, hogy éppen ki van hatalmon Bukarestben” – reménykedik a polgármester. Fazekas Miklós, Zilah alpolgármestere az immár 17 százalékra csökkent zilahi magyarság szempontjából elengedhetetlennek tartja egy fedett piac létrehozását, ahol zömmel szilágysági magyar falvakból származó, zöldséget, gyümölcsöt és tejtermékeket forgalmazó árusok kínálhatnák portékáikat. Az alpolgármester az RMDSZ által vezetett Ady-ház felújításáról is beszélt: a városiak kedvenc gyülekezőhelye megújulva várná a közös találkozókra járó zilahi magyarságot. „Erdélyben egyediek leszünk abban, hogy a város főterén két Fadrusz-munka áll majd” – jelentette ki Fazekas. A turulszobor a református templom udvarán várja köztéri elhelyezését, miután a zilahi önkormányzati testület 2010-ben már elfogadott egy erre vonatkozó, kedvező határozatot. „Terveink között szerepel, hogy Zilah bejáratainál négynyelvű – köztük magyar – tábla fogadja a városba érkezőket. A kétnyelvű tábla kivitelezhetetlen, a négynyelvű már könnyebben elfogadtatható” – ecsetelte az alpolgármester a zilahi közhangulatot. A magyarellenes közhangulat szempontjából Kolozsvár sincs jobb helyzetben. A kincses városban a Demokrata-Liberális Párttal (PDL), Kolozs megyében pedig a Szociálliberális Unióval egyezett ki az RMDSZ, bár az erdélyi viszonylatban egyedi eset egyetlen román pártnak sem tetszett. Horváth Anna kolozsvári alpolgármester úgy véli, munkájában előnyt jelent, hogy az Emil Boc vezette kabinetben koalíciós partner volt az RMDSZ. Ez a kapcsolat Kolozsváron továbbra is gyümölcsöző lehet. Horváth szerint a kolozsvári magyarság jó esélye az Európa Kulturális Fővárosa címért 2015-ben leadandó pályázat előkészítése lehet. A pályázat nem csak a város, de a megye prioritása is, Nagyszeben példája igazolja, hogy a projekt óriási lendületet kölcsönözhet egy egész régiónak. A polgármester asszony a nyelvi és kulturális örökség előtérbe helyezésében látja a magyar elvárások megoldását: műemlékeinkre felkerülnének a magyar feliratok, civil szervezeteink pedig hangsúlyosabban vehetnének részt a város mindennapi életében. A Mátyás-szoborcsoport előtti illegális felirat ügyében bűnvádi eljárás folyik az elkövetők ellen, a közeljövőben várható bírósági döntés orvosolná a helyzetet, de keresik a megoldást a kétnyelvű táblák kihelyezésére is, amit az Európa Tanács egyik újabb ajánlása segíthet. „Kiemelten fontosnak tartom az élhetőbb Kolozsvárért elindított beruházások folytatását. Kerékpárutakra, tiszta belvárosra és gondozott külvárosra van szükség” – összegezte Horváth a kincses város szempontjából elengedhetetlen kívánalmakat. A száműzött marosvásárhelyi alpolgármester Szatmárnémetivel és Nagyváraddal ellentétben Marosvásárhelyen ugyan van magyar alpolgármester, ám a helyzet olyan, mintha mégsem lenne. Az RMDSZ a marosvásárhelyi és a Maros megyei önkormányzati testületben az USL-vel egyezett ki, így mind a kormánypárt, mind az RMDSZ állíthatott alpolgármestert. Válaszként a demokrata-liberális Dorin Florea a szövetség mindkét alpolgármesterét kitiltotta a polgármesteri hivatal főépületéből, gyakorlatilag megfosztotta őket munka-, illetve hatáskörüktől. A történet a Funar-korszak hangulatát idézi, amikor Boros János kolozsvári alpolgármester – hosszú semmitevés után – a pataréti szeméttelepen számolgatta a szemeteskocsikat, míg a helyi tanács jobb belátásra nem bírta a román polgármestert. Úgy tűnik, Marosvásárhelyen Dorin Florea „gondozza” a funari örökséget. Józsa Tibor szerint Floreát az zavarja, hogy a PDL nem kaphatott alpolgármesteri tisztséget. Revansként maga mellé édesgette a volt magyar alpolgármestert, Csegzi Sándort, aki újabban személyes tanácsadóként dolgozik. Józsa úgy véli, Csegzi az elmúlt években is ugyanezt tette, nem volt önálló hangja, így nem csoda, hogy a városvezetés hanyagolta a magyar ügyeket. „ Daniela Ciotlăuș nemzeti-liberális alpolgármester asszonynak részletesen bemutattam követeléseinket a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésétől iskoláink helyzetéig. Személyes segítségét, valamint a helyi koalíció hozzájárulását kértem ahhoz, hogy a sok éve húzódó ügyek kimozduljanak a holtpontról. Az új alpolgármester asszony támogatásáról biztosított” – összegezte első tapasztalatait Józsa. Úgy véli, ha az USL-nek, illetve az RMDSZ-nek sikerül hatékonyan együttműködnie Marosvásárhelyen, vége szakadhat Dorin Florea nyolc éve tartó egyeduralmának. „A helyi önkormányzatban nehéz meccsek következnek, a képviselő-testület kitartásán múlik, hogy ki lesz a győztes” – fogalmazott. Lokodi Editet, a Maros megyei önkormányzati testület alelnökét szabadságolása miatt nem tudtuk elérni. Borboly: meg kell menteni a kistelepüléseket A két székelyföldi megyében tiszta a kép. A kétharmados fölényben lévő RMDSZ nem érezte szükségét a magyar pártokkal való tárgyalásnak. Antal Árpád újraválasztott polgármesternek köszönhetően csak Sepsiszentgyörgyön kapott alpolgármesteri tisztséggel felérő intézményvezetői beosztást Nemes Előd néppárti önkormányzati képviselő. Nemes a közösségépítés, a Székely Szórvány Partnerség-, illetve a Székely–Csángó-programot koordinálja a jövőben. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke szerint miközben a testület a 2013–2020 közötti európai pályázati kiírásokra készül, saját erőből is keresi a megoldásokat. „Folytatnunk kell az elmúlt négy évben elkezdett Kisfalu programunkat: vonzóbbá, élhetőbbé kell tennünk a kistelepüléseket, infrastrukturális beruházásokkal – az elektromos, illetve vízhálózat, valamint csatornarendszer kiépítésével, aszfaltozással, a helyi termelők felkarolásával –, hogy a fiatalok ne költözzenek be a városba, ne néptelenedjenek el a kis falvak. Továbbra is támogatnunk kell a fiatalok szakképzését, a vendéglátóipart, az élelmiszer-termelést, és a fafeldolgozó-ipart, hogy a faanyag saját középvállalkozóink kezében maradjon, illetve ők értékesítsék” – mondta Borboly Csaba, aki szerint az elkövetkező időszak kulcsszavai: „jó hangulat”, „törődés”, „egymásra figyelés” és „kicsiből sokat”. A megyei önkormányzat elnöke úgy véli, „az ellenzéki szerep nehezíti a munkát, de csak az RMDSZ képes biztosítani a munkavégzéshez szükséges keretet és lehetőséget. Bízom benne, hogy az őszi választásokat követően olyan parlament alakul, amelyben – a magyarság képviseletében – az RMDSZ segíteni tudja az önkormányzatok munkáját.” A másik két magyar párttal történő együttműködésről azt mondta: „Több mint ötven Hargita megyei RMDSZ-es polgármester mellett van négy MPP-s, az EMNP-t pedig egyetlen Hargita megyei közösség sem tüntette ki bizalmával, hogy ráruházza a település irányítását. Az MPP-s polgármesterekkel keresem az együttműködés lehetőségét, hiszen az általuk vezetett települések lakosságáért is szeretnék tenni.” Megújuló székely városok Az RMDSZ-es sorból „kilógó” egyetlen nagyobb lélekszámú erdélyi település, Gyergyószentmiklós hetvenszázalékos többséggel újraválasztott MPP-s polgármestere, Mezei János elmondta: nagy előny, illetve hatalmas lehetőség, hogy folytathatja a négy évvel ezelőtt elkezdett városfejlesztési terveket, beruházásokat. A távfűtés kérdésének megnyugtató rendezése után a város ivóvíz- és csatornahálózatát akarják teljesen felújítani. Fontos feladatnak tartja a tulajdonviszonyok rendezését, ezzel ugyanis adós a polgármesteri hivatal a város közösségének. Mezei a helyi és a környékbeli turizmus fejlesztésében és támogatásában látja a város és környéke kitörési lehetőségét. A polgármester úgy véli, a közigazgatásilag hozzájuk tartozó Gyilkos-tó kiváló turistacsalogató a város számára, ezt a lehetőséget pedig alaposan ki kell használni. Bunta Levente, Székelyudvarhely újraválasztott RMDSZ-es polgármestere szintén merész városfejlesztési tervekről számolt be. Ezeknek egy része már elkezdődött az elmúlt években, mások új uniós projektek keretében valósulnak majd meg. A távfűtést biomasszával működtetett hőerőművel szeretnék korszerűsíteni, új óvodát és bölcsődét terveznek, bővítenék a város egyetemi oktatását, támogatják egy magánklinika megépítését, mélyfúrással keresnek jobb minőségű ivóvizet, befejeznék a város körgyűrűjének munkálatait. Bunta úgy véli, a jelenlegi 3–4 millió eurós uniós projektek mellé hamarosan újak is felsorakozhatnak. Az utóbbi évek egyik leglátványosabban fejlődő székely városa, Csíkszereda polgármestere, a szabadságoló Ráduly Róbert helyett Antal Attila alpolgármester beszélt olyan fejlesztésekről és beruházásokról, amelyek eddig általában meghaladták a székelyföldi városok lehetőségeit. A régi-új csapat harmadik mandátuma során Csíkszeredának teljesen felújított főtere, korszerűsített hulladékgazdálkodása és vízhálózata, számos közösségépítő programja – azaz alapjaiban átalakuló arculata – lesz. Ehhez ma 20 millió eurónyi elnyert uniós pályázat áll a rendelkezésükre, ami a város egyéves költségvetésének felel meg. Antal büszkén említette, hogy az eddigi beruházásokhoz nem volt szükségük kölcsönre, nem adósították el a várost. Kézdivásárhelyen polgármesterváltás történt: a volt MPP-s polgármestert a választás nyomán Bokor Tibor volt RMDSZ-es szenátor váltotta. Az új polgármester szerint gyakorlatilag mindent újra kell kezdeni, a város ugyanis kimaradt a székelyföldi régióra jellemző nagyobb fejlesztésekből. Problémásnak nevezte a már elkezdett ipari parkot építő uniós projekt kivitelezését: a polgármester szerint a megkötött szerződés hátrányos a városnak. Bokor elsőrendű feladatának tartja a város úthálózatának gyors rehabilitálását, hogy a céhes város élhetőbb településsé váljon. „Hosszú évek után nagytakarítást végeztünk, kitakarítottuk az udvartereket, hogy az itt lakók és az ide érkezők is jól érezzék magukat” – mondta az elöljáró. Ma Kézdivásárhelyen is négy uniós projekt vár kivitelezésre, közülük az ivóvízhálózat felújítása, valamint a hulladékgazdálkodás átalakítása a legégetőbb. A háromszéki önkormányzati testület elnöke, Tamás SÁndor többszöri megkeresésünkre sem válaszolt. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy újraválasztott polgármestere a következőképpen összegezte törekvéseit: „Én a szentgyörgyi emberek közérzetének további javítását tűztem ki elsődleges célomul. Mindezt az infrastrukturális és a kulturális-közösségépítő fejlesztések egészséges arányának megtalálásával szeretném elérni.” Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2012. augusztus 9.Helytörténeti tankönyvek készülnek Szatmár megye magyar diákjainakHelytörténeti tankönyvek készülnek Szatmár megye magyar diákjainak. Választható tantárgyként 2013 őszétől nyílhat lehetőség a helytörténet oktatására a gazdag történelmi múltú területen. A 2011-es, megújított tanügyi törvény értelmében a 2012/2013-as tanévtől megnőtt a választható tantárgyak óraszáma. Ezért javasolta Csehi Árpád Szabolcs, a Szatmár megyei önkormányzat alelnöke, hogy a Szatmár megyei magyar tanintézményekben a megye történelmét is oktassák, és készüljön tankönyv az általános és a középiskolásoknak. A segédtankönyvek nyomdakész anyagát a szerkesztő tanárok már április végén leadták, most zajlik a tankönyv összeállítása, és keresik a lehetőséget a nyomtatás finanszírozására. Népújság (Marosvásárhely) 2012. szeptember 25.Szakít a politikával a Szatmár megyei RMDSZ-elnökBár múlt héten még jelöltetni kívánta magát, mégsem indul képviselői mandátumért Csehi Árpád Szatmár megyei RMDSZ-elnök, volt megyei tanácselnök, sőt a szövetség megyei elnöki tisztségéről is lemond. Ezt a párt rangsoroló küldöttgyűlésén jelentette be, melynek keretében a téli parlamenti választásokon induló jelöltek sorrendjét határozták meg, akik a listán elfoglalt helyezés függvényében választhattak maguknak körzetet. Csehi azzal indokolta döntését, hogy kitűnő állásajánlatot kapott a magánszférából, mely nem egyeztethető össze a képviselői munkával. A gyűlésen jelen volt Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára is, aki arról beszélt, hogy a téli választásokon – az önkormányzati választásokhoz hasonlóan – ismét magas részvételi arányra lehet számítani a román szavazók részéről, ami elképzelhető, hogy veszélyezteti majd az RMDSZ 5 százalékos részesedését, mely a parlamentbe jutáshoz szükséges. Mint kifejtette, épp ezért nem jöhet szóba sem választási koalíció kötése a másik két erdélyi magyar párttal, két alakulat esetén ugyanis az 5 helyett 7, míg hármas koalícióban 8 százalékra emelkedik a bejutási küszöb. Szatmár megyében egyébként 5 képviselői és 2 szenátori körzet van, előbbiek közül hagyományosan a 4-esben (Szatmárnémeti északi része és a környező falvak), illetve az 5-ösben (Nagykároly és Tasnád, valamint ezek környéke) nyer magyar jelölt, illetve a kettőt magába foglaló szenátori körzetben, mivel a megye ezen területein van többségben a magyar lakosság. Csehi visszalépését követően a képviselőjelölt-aspiránsok ketten maradtak, a több szavazatot gyűjtő – és ezért elsőként választó – Erdei D. István a nagykárolyi körzetben indulhat majd, Kereskényi Gábor pedig 4-esben. Erdei eddig is parlamenti képviselőként tevékenykedett, és a 4-es körzetben nyert, Kereskényi pedig az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke, aki az elmúlt ciklusban alpolgármester volt, jelenleg pedig a városi tanács RMDSZ-frakciójának vezetője. A szenátorjelölések során toronymagasan nyert Pataki Csaba, aki így az előbb említett, magyar többségű körzetben indulhat. Pataki a megyei tanács regionális fejlesztési irodájának vezetője, korábban pedig alprefektus is volt. Ellenfelei Günthner Tibor jelenlegi szatmári RMDSZ-es szenátor volt, valamint Ilyés Gyula, Szatmárnémeti nyáron leköszönt polgármestere. Babos Krisztina Krónika (Kolozsvár) 2013. január 29.Magyarellenes vádak Szatmár megyébenÜresen maradt a hétfői ülést követően a Szatmár megyei tanács alelnöki széke, miután Csehi Árpád lemondott elnökhelyettesi tisztségéről és önkormányzati képviselői mandátumáról, az utódja megválasztásáról azonban nem született döntés. Amint arról már írtunk, Csehi szeptemberben jelentette be, hogy vissza kíván vonulni mind a politikából, mind a közéletből, azt az indokot hozva fel, hogy igen kedvező ajánlatot kapott a magánszférában.A szervezet azonban arra kérte, hogy a parlamenti választásokat várja meg. Nem ő volt egyébként az egyetlen RMDSZ-es képviselő, akinek tegnap megszűnt a mandátuma, lemondott ugyanis Löchli Tünde, a szatmári Caritas igazgatója is, aki kifejtette: a szervezet egy olyan projektet nyert, ami miatt összeférhetetlenség alakult ki igazgatói és tanácsosi pozíciója között. A képviselőtestület RMDSZ-frakciójába két új képviselő került be Veres István és Riedl Rudolf személyében. Utóbbi egyúttal a szövetség kiszemeltjének számít a megüresedett alelnöki székre a Szatmár megyei RMDSZ megyei küldöttgyűlése által hozott döntés értelmében. Bár arra lehetett számítani, hogy tegnap megtörténik az alelnökválasztás, ez a döntés nem szerepelt a napirenden. Pataki Csaba, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének alelnöke érdeklődésünkre elmondta: az USL-lel történt egyeztetések nyomán úgy döntöttek, a következő gyűlésre halasztják a döntést, részleteket azonban nem árult el, mondván, hogy a szociálliberálisokkal abban állapodtak meg, hogy nem üzengetnek egymásnak a sajtón keresztül. Pintér József, az USL-ben szereplő liberális párt megyei képviselője – akivel kapcsolatban szintén felmerült, hogy Csehi utódja lehet – kérdésünkre elmondta: a két alakulat közötti egyeztetés központi szinten folyik, és nem az képezi vita tárgyát, hogy az RMDSZ megőrizheti-e az alelnöki tisztséget, hanem a jelölt személyével kapcsolatosan merültek fel kifogások. Korábban Valer Marian Szatmár megyei USL-es szenátor közleményben reagált az RMDSZ döntésére, kifogásolva Riedl Rudolf jelölését. Úgy vélekedett, azért alkalmatlan a tisztségre, mert „soviniszta”, és mert átköltözött Magyarországra. Megkeresésünkre Riedl Rudolf – aki korábban Szatmár megyei prefektusként is tevékenykedett – elmondta: a helyiek ismerik őt és korábbi tevékenységét, így nem Marian közleménye nyomán kell megítélniük alkalmasságát. Leszögezte, állandó lakhelye Szatmárnémetiben van, és az, hogy gyakran látogatja Magyarországon élő unokáit, nem jelenti, hogy elköltözött. Babos Krisztina Krónika (Kolozsvár), 2013. március 1.Riedl Rudolf az alelnök Szatmár megyébenSikerült megőriznie az RMDSZ-nek a Szatmár megyei önkormányzat alelnöki tisztségét – a képviselő-testület csütörtöki rendkívüli ülésén egyhangúlag fogadta el a szövetség jelöltjét, Riedl Rudolfot. Pataki Csaba megyei RMDSZ-elnök szerint ennek révén egy olyan politikai egyensúly teremtődött meg, amely biztosítja a lehetőséget arra, hogy a jövőben gördülékenyen folytatódjék a munka. Riedl Rudolf úgy vélekedett: a legfontosabb az egészben az, hogy kinevezése visszaadhatja a szatmári magyarok biztonságérzetét, mivel ismét lehetőségük lesz „a legmagasabb fórumig eljutni” a problémáikkal. Amint arról több ízben beszámoltunk, a nyári helyhatósági választásokon az RMDSZ elvesztette a megyei tanácselnöki posztot, a korábbi megyeelnök, Csehi Árpád így az egyik alelnöki széket foglalhatta el mindössze. Ez év januárjában pedig – arra hivatkozva, hogy igen csábító ajánlatot kapott a magánszférából – lemondott az alelnökségről és összes pártbeli funkciójáról. Ezt követően a megyei képviselők tanácsa Riedl Rudolfot nevesítette a posztra, aki korábban a megye prefektusa, majd alprefektusa, illetve önkormányzati képviselője volt. „Ezzel nagyjából normalizálódott a helyzet a Szatmár megyei önkormányzatban – fejtette ki a Krónika kérdésére Pataki Csaba. – Az RMDSZ alkotja a képviselőtestületben a legnépesebb frakciót, 12-en vagyunk. Az USL-t alkotó pártokat, ha külön számítjuk, a PSD 8, a PNL pedig 6 képviselővel rendelkezik, tehát természetes, hogy a kettőből az egyik alelnöki poszt a mienk lett.” Hozzátette, reméli, ezzel befejeződött a 2012-es választási kampányidőszak. Ezzel arra utalt, hogy elég sok huzavona volt az alelnöki tisztség körül, az USL-lel folytatott tárgyalások során olyan hírek is kiszivárogtak, hogy a kormányzó pártszövetség megtartaná magának ezt a tisztséget is, melybe – a megye etnikai arányainak figyelembe vételével – egyik magyar ajkú képviselőjüket nevezték volna ki. Riedl Rudolf egyébként eredetileg nem volt a képviselő-testület tagja, Csehi Árpád távozása, illetve két, a pártlistán előtte szereplő személy tanácsosi mandátumról való lemondása kellett ahhoz, hogy a testület tagjává váljon, mely egyébként elengedhetetlen feltétele az alelnökségnek. Babos Krisztina Krónika (Kolozsvár), 2014. május 23.Ott kell lenni, ahol a változás történikA május 25-i választás kampányának hajrájához közeledve kértük kolozsvári irodájában az RMDSZ elnökét, KELEMEN HUNORT némi helyzetértékelésre, kitérve az ukrajnai helyzetre, az euróbevezetés céldátumára, s a szatmári időközi parlamenti választás furcsa előzményeire. Simon Judit és Szűcs László interjúja. Mit gondol a mostani kampányról, akár a korábbiakkal összevetve, mennyire szól az EP-ről, illetve mennyire másról? Hónapokkal ezelőtt azt érzékeltük, valamiféle kiábrándulás van az Európai Unióból, ezt tükrözték a tavalyi közvélemény-kutatások is. Ennek talán legfőbb oka, hogy az elvárások nagyok voltak, a gazdasági válság a romániai csatlakozás után rögtön megviselte az Európai Uniót, és megviselte Romániát is. Ugyanakkor azt is látják az emberek, hogy nagyon sok helyen olyan fejlesztések voltak uniós pénzekből, amit saját költségvetésből, országos költségvetésből ennyi idő alatt biztos nem tudtak volna megcsinálni. Az emberek ezt már kezdik megérteni. Érdekes, hogy tavaly novembertől idén áprilisig, amikor készült egy újabb felmérés, azt látjuk, hogy növekedett a bizalom az Európai Unióban. Ebben sok minden közrejátszik, a magyarázatát aligha tudnánk egy bővített mondatba belefoglalni, de azzal is összefügg, hogy az elmúlt hónapokban hangsúlyosan beszéltünk az Európai Unióról, arról, hogy az az opció, amelyet Románia és az RMDSZ már 90-ben meghozott, hogy az európai nemzetek közé kell tartozni, az európai közösséghez, unióhoz kell csatlakozni, helyes döntés volt. Nincs más út, nincs más lehetőség. A II. világháború óta a nyugati országok, az európai közösség, a Szén és Acél Közösség, majd az Európai Közösség, később az Európai Unió ennek a kontinensnek – leszámítva a Balkánt, az orosz befolyást a keleti részen – békét és viszonylagos jólétet tudott biztosítani. Nem voltak emberáldozatot követelő konfliktusok nemzetek között, országok között. Ez a legfontosabb, hiszen az emberek arra vágynak, hogy békében, biztonságban éljenek, az életüket meg tudják tervezni. Ezt az Európai Unió tudta nyújtani, s az a helyes döntés, hogy ha valami nem működik az Unión belül, azt kell korrigálni. Vannak dolgok, melyek nem működnek, ezért ott kell lenni, ahol a változás történik. Mert ugyan igaz, nem azért jött létre, hogy a nemzeti közösségeknek, kisebbségeknek a sorsát rendezze, de igenis elérkezett az a pillanat, amikor erre is oda kell figyelnie. Fontos kell legyen az a 60 millió ember, akik valamilyen etnikai, nyelvi, vallási közösséghez tartoznak, az őshonos közösségekről beszélek. Ott kell lennünk, hogy amikor a változások történnek, akkor a szavunkat hallassuk és tudjunk partnereket szerezni, hogy az Európai Unió ezekkel a kérdésekkel foglalkozzon, a Bizottság a tagállamok számára valamiféle követendő normát írjon elő. Ezt próbáljuk megmagyarázni ez embereknek, akik 90 százaléka soha nem kérdezett meg minket ebben az időszakban, hogy mi van Băsescuval, mi van Pontával, miért szidják egymást? Mindig arról kérdeztek, mi van a munkahelyekkel, az infrastruktúrával, az autonómia-tervezetünkkel, mi van a kulturális autonómia tervezettel, mi van beruházásokkal, a MOGYE-vel? Nem az a legfontosabb problémájuk, amit a politikusok bután gondolnak, s az újságírók jelentős része bután gondol, hogy az embereknek az a fontos, ahogy a politikusok egész nap egymást szidják. Ez a nagy többséget teljesen hidegen hagyja, kiábrándítja a politikából. Új eszközöket, új módszereket kell találni, azon kívül, hogy az emberekhez el kell menni. Hiába várod egy irodában, hogy megkeressenek, és elmagyarázod, hogy mi a helyzet. A fiatalokkal kapcsolatosan látjuk, ha a közösségi médiát nem használod, mindazt, ami az internet által adott, nem tudsz eljutni hozzájuk. Vagy ha azt gondolod, elég megszervezni egy koncertet, amelyre eljön néhány ezer ember, s az mind a te szavazód, akkor rossz úton vagy. Jól érzik magukat, főleg, ha ingyen van, de másnapra annak a társaságnak a fele rég elfelejtette, hogy választások lesznek és esetleg arra szavazzon, aki meghívta. A 90-es években működtetett technikák ma már nem működnek. Lehet szerepe az EU felé fordulásban az ukrajnai válságnak? Nem annyira, mint ezt a sajtó sugallni próbálja, vagy egy-egy politikusi nyilatkozatból le lehetne szűrni. Romániát közvetlen veszély nem fenyegeti. A térségben mi az orosz befolyási övezet peremén vagyunk, akárcsak Magyarország, Lengyelország, a balti államok. Amit én tapasztalok és nem csak az erdélyi magyarok körében, hanem általában Romániában, hogy az oroszok iránti bizalmatlanság – nem mondok oroszellenességet, nem szeretnék ilyen kategorikusan fogalmazni – nagyon erős még most is, és ennek megvannak a maga okai. Oroszország, majd a Szovjetunió ennek a térségnek soha nem a szabadságot hozta el, soha nem a jólétet, a biztonságot, hanem a kiszolgáltatottságot, az alárendeltséget, a diktatúrát, a kommunizmust, a Gulágot. Az emberek ezt nem felejtették el, még az én nemzedékem sem, amely a kommunizmus végén szocializálódott, de az orosz, szovjet befolyást közvetlenül nem érezte úgy, mint szüleink, nagyszüleink nemzedéke. Ennek ellenére mindenki tudja, érzi, hogy nem onnan jön stabilitás, a fejlődés, a biztonság. Azért ez nem feledtetheti az Ukrajnában meglévő idegen- és kisebbségellenességet. Egy dolog biztosan látszik: a nyugat-ukrajnai, demokratikusnak tűnő politikai mozgalmak hihetetlenül nacionalisták, hogy mennyire demokratikusak, azt fenntartásokkal kezelem. Nyugat-Ukrajna van konfliktusban Kelet-Ukrajnával, amely ugyanannyira nem demokratikus és ugyanannyira nacionalista. Két erős nacionalizmus csap össze. Sőt, azt mondják a barátaim, akik jobban ismerik az ukrajnai helyzetet, hogy a történtek egyik megközelítése szerint ez oligarchák összecsapása. Másik megközelítési mód – és mindegyiknek igaza van valamilyen mértékben –, hogy Oroszország annyira megerősödött, hogy úgy érzi, ki fogja terjeszteni a befolyását a NATO határáig. A NATO és az Unió határa ebben a pillanatban Románia, Magyarország, Lengyelország, a balti államok, illetve hellyel-közzel Moldova. Ami Romániát ebben a kérdésben jobban érdekli, az Moldova helyzete, s hogy mi lesz Transznisztriával, az egy feszültségfészek, ahol bármikor kirobbanhat egy éles, vagy kevésbé éles, emberáldozatokat követelő konfliktus is. Romániát ez közvetlenül nem érinti, de az emberek, amikor a biztonságukat érzik veszélyben, rögtön odafigyelnek. A politikusoknak erre oda kell figyelniük, ez kötelessége annak, aki vezető funkciót vállalt, ugyanakkor kötelessége korrektül tájékoztatni az embereket. Nem szabad pánikot kelteni, nem szabad azt mondani, hogy tessék paszulykonzervet venni, mert lehet, holnaptól nem lesz az üzletekben élelmiszer. Nem szabad felelőtlenül ijesztgetni az embereket csak azért, mert választási kampány van. Noha nem kampánytéma a schengeni csatlakozás, felvetődött, hogy az ukrajnai válság gyorsíthatja fel a folyamatot. Mit gondol erről? Ezt így nem merném kijelenteni, nem látom a racionalitását. A schengeni csatlakozásról van egy világos álláspontom, amit többször elmondtam, hol finomabban, hol durvábban. A régi tagállamoknak meg kell érteniük, hogy ha egyszer valamiben megállapodtak, ha egy kritériumrendszert kitűztek, ha egy szerződést aláírtak és azt teljesíti Románia és Bulgária, akkor nem fogadható el, hogy újabb és újabb feltételeket, mondvacsinált ügyeket találjanak a csatlakozás elodázásához. Márpedig az összes technikai feltételt Románia teljesíti. Ilyen értelemben megalázó, elfogadhatatlan, amit tesznek. Folyton azzal riogatják saját választóikat, hogy a schengeni csatlakozással fogják a románok elözönleni Hollandiát, Nagy-Britanniát. Ez elfogadhatatlan. Másrészt az látszik, nem tud mit kezdeni az Európai Unió jelentős része azzal, hogy a saját határait, – nem a Románia által biztosított schengeni határokat – nem képes ellenőrizni. E miatt próbálnak valamilyen tamponzónát fenntartani ideig-óráig. A menekült bekerül Görögországba, onnan Bulgáriába, majd Romániába, ahol ki lehet szűrni valamennyit belőlük, de ez nem tisztességes megoldás. Ettől függetlenül azt mondom, 2014 vége, 2015 eleje után két lépcsőben, először a légi- és tengeri közlekedésben, utána a szárazföldiben meglesz a csatlakozás. Az ukrán helyzethez nem látom, hogyan kapcsolódna, mert az ukránoknak így is, úgy is vízum kell, a moldovaiknak már nem kell vízum. Magyarország, Lengyelország a schengeni övezethez tartozik és ugyanúgy határosak Ukrajnával, mint Románia. Érthetetlen, hogy Hollandia, Nagy-Britannia időnkét miért próbálja azt a látszatot kelteni, hogy a schengeni probléma oldja meg azt, ami egyébként nem schengeni kérdés, hisz a román állampolgárok ma is éppen úgy utaznak oda. Immár van hivatalos céldátum az euró bevezetésére: 2019. Ez mennyiben része a választási kampánynak, illetve van-e mögötte komoly kormányakarat, gazdasági realitás? Ha a maastrichti kritériumot és a konvergencia programot nézzük, akkor Románia 2019 végére képes teljesíteni azokat a feltételeket, melyek szükségesek, hogy az euróövezethez csatlakozzunk. Kérdés az, hogy a növekedés, a gazdaság helyzete milyen lesz öt év múlva? Ezt hihetetlenül nehéz megjósolni, még akkor is, ha az előrejelzések 2015-re jók. Kormányzati szinten olyan döntéseket kell hozni, amelyek az euróövezethez való csatlakozás feltételeit biztosítják, de ez nem jelenti azt, hogy automatikusan csatlakozni lehet vagy kell 2019-ben. Én ezt ambíciózus és teljesíthető határidőnek látom. A konvergencia-programhoz 2010 óta minden kormány tartotta magát, mind az infláció, mind a deficit, mind a gazdasági növekedés évnegyedekre lebontva, s éves bontásban benne van abban a kritériumrendszerben, ami szükséges. 2019-hez abban az esetben ragaszkodnék, ha minden feltétel teljesül és az Európai Unió tartós növekedési pályára áll, ami az jelenti, Románia is tartós növekedési pályán tud maradni. Visszatérve a május 25-i választásra, tart attól, hogy az erdélyi magyarok egy része átszavaz Magyarországra? Ez olyan kérdés, amit föltesznek az emberek, mert olvasták egyébként nem túl zseniális elemzők írásában, hogy akár úgy is lehet szavazni. Nem, mindenki a saját lakhelyén szavaz. Hiába van magyar állampolgársága valakinek, ha Romániában van a lakhelye, akkor itt szavaz. A két szavazás a Btk. szerinti büntetést von maga után. A szavazati joggal élni kell, minden alkalommal erre biztatjuk a választókat. A május 25-i választásokon egy lista van, az a romániai magyarság és az RMDSZ listája. Butaság az mondani, hogy lehet akár így, akár úgy, esetleg kétszer is szavazni. Ismétlem: nem lehetséges. Mi a véleménye arról, ami Szatmár megyében történt, ahol a szociáldemokrata koalíciós partner a liberálisoktól „kölcsönzött” egy jelöltet ahhoz, hogy az RMDSZ-t biztosan le tudják győzni az időközi választáson? Nem ezért kölcsönözték, ez csak a retorika volt, ami a PSD részéről hihetetlenül nagy butaság. Ilyen nyilatkozatokkal nem lehet erősíteni a koalíció kohézióját, másrészt nagyon nehéz lesz így az elnökválasztáson magyar szavazatokat szerezni. Ez azok közé a nyilatkozatok közé tartozott, amit az ember másnap már kicsit megbán, a kampány végén akár szégyelli is, ha elé teszik. Ami történik, az a román politika krónikus betegségét mutatja föl ismételten, amit nem tudnak orvosolni, hogy egyik pártból ugrálnak a másikba, pecsétekkel rohangálnak, ideológiai kérdések nem számítanak. Tulajdonképpen semmi sem számít, csak pozícióban lenni. Ezt mélyen elítélem, mert ezt megint a politikai osztály hiteltelenségét, kiszámíthatatlanságát mutatja. Ez már annyira kiszámíthatatlan, hogy a kiszámíthatatlanság lesz kiszámítható. Mindez mozgósítóan is hathat a magyar választókra? Így van, ez motiválhatja a magyar választókat. Ez nem olyan körzet, amit könnyen meg tudnánk nyerni, de nem is tartom kizártnak, hogy sikerül. A Szatmár megyei és szatmárnémeti magyarok, románok megtapasztalták, nem elegendő egy váltást azzal kieszközölni, hogy a magyarokat el kell hajtani az önkormányzatok éléről, és akkor a dolgok gyorsan jóra fordulnak. Két esztendő telt el az önkormányzati választás óta, és a helyzet sokkal rosszabb a liberális megyei elnökkel és szocialista városvezetővel. A magyarok és a románok is visszasírják Ilyés Gyulát és Csehi Árpádot. Biztos, hogy Victor Pontának nem volt szüksége erre a nyilatkozatra, tetszik, nem tetszik, ez később még szembe fog jönni vele. Erdélyi Riport (Nagyvárad) 2015. július 14.Szólni szabad az autonómiárólSemmilyen törvénytelenséget nem követ el az, aki az autonómiát népszerűsíti Romániában – állapította meg a szatmárnémeti bíróság abban a precedensértékű perben, melyet a szatmárnémeti Híd Egyesület elnöke, Krakkó Rudolf indított a helyi Gazeta de Nord-Vest napilap ellen alaptalan rágalmazás miatt. A megyeszékhelyi egyesület vezetője 2013. december 2–3. között szervezett autonómiakonferenciát Szatmárnémetiben, melynek kapcsán a napilap egy meglehetősen ellenséges hangnemű cikket közölt Extremistul Krakkó iese din nou la rampă (A szélsőséges Krakkó ismét előtérbe lép) címmel, mely szerint „nem először fordul elő, hogy Krakkó nyilvános rendezvényeket szervez Szatmár megyében, melyre mindenféle gyanús személyeket hív meg, akik szabadon beszélhetnek revizionista és autonomista elméleteikről". Az írás szerint gyanús, hogy a megyei hatóságokat nem zavarja, hogy „a szélsőséges magyarországi szervezetek által támogatott volt asztalos az orruk előtt szervez tanácskozást a Partium önrendelkezéséről". A Gazeta de Nord-Vest később további két, hasonló hangvételű írásban támadta az egyesület elnökét, többek közt azzal vádolva Krakkót, hogy szélsőséges tevékenysége miatt elhagyta a gyerekeit. Krakkó Rudolf ezt követően beperelte a lapot, a bíróság pedig helyt adott keresetének. Bocsánatkérésre kötelezték a lapot A jogerős döntés május végén született meg. A június 19-ei keltezésű bírói indoklás azt mondja ki, nem nevezhető szélsőségesnek az a személy, aki az önrendelkezést népszerűsíti, ezért semmilyen negatív jelzővel nem illethető, nem támadható egyetlen sajtóorgánum által sem, mivel rágalmazásnak minősül. Az indoklás rámutat: az autonómia Európa más országaiban működő intézmény, ezért nem minősíthető szélsőséges jelenségnek. Az említett sajtóterméket a bíróság bocsánatkérésre kötelezte, mert „sorozatosan valótlanságot állított" az eseményről és a szervező személyéről, Krakkó Rudolfról. „A bíróság indoklása egyértelműsíti, hogy a lap sorozatosan valótlanságot állított a rendezvényről – melyre egyébként tudósítót sem küldtek –, a személyemről és magáról az autonómia intézményéről. A cikkekkel engem akartak lejáratni, ugyanakkor a nyilvánosságot is félretájékoztatták – mondta el a Krónika érdeklődésére Krakkó Rudolf. – A bíróság ugyanakkor az általam bemutatott bizonyítékok alapján úgy ítélte meg, hogy a napilap valótlanságokat állított a családi állapotomra vonatkozóan is." Az RMDSZ-es Csehire hivatkoztak Krakkó elmondta továbbá, a Gazeta de Nord-Vest azzal a nyilatkozattal próbálta alátámasztani támadásait, amit Csehi Árpád volt RMDSZ-es megyei tanácselnök adott az egyesület által 2010-ben Pusztadarócon szervezett Híd Fesztivál kapcsán. „Csehi mindent elkövetett, hogy megakadályozza a rendezvényünket, és a román napilapnak azt mondta, semmiféle szélsőséges rendezvénynek nincs helye a megyében. Kijelentését azzal indokolta, hogy a rendezvényünkön a Jobbik elnöke, Vona Gábor is előadást tartott, tehát a fesztivál szerinte csakis szélsőséges lehetett" – magyarázta Krakkó. – Az eseménynek a pusztadaróci református egyházközség biztosított helyszínt. Egy évvel korábban Kökényesd akkori, RMDSZ-es vezetésű önkormányzata is támogatta a fesztivált, erről nyilatkozatot is közzétettek, melyet a perben is felhasználtuk, és a bíróság szerintem ezt is figyelembe vette". A Híd Egyesület szervezte, két évvel ezelőtti autonómiakonferencián – melyről a Krónika is részletesen beszámolt – többek között Marc Gafarot i Monjó, a Katalán Demokratikus Konvergencia Párt külügyi kabinetvezetője, Daniel Laspra katalán tartományi politikai szakértő, Szilágyi Ferenc, a Partiumi Autonómia Tanács alelnöke és Mircea Dăian újságíró, a Demokratikus Erdély Liga alapítója is előadást tartott. A 2003-ban létrehozott egyesület a nemzettudat erősítését, az anyanyelvi oktatás bátorítását és támogatását tűzte ki célul, ugyanakkor a magyar közösségeket ért jogsérelmek orvoslását és a sérelmek nyilvános bemutatását, a történelmi egyházakkal való kapcsolattartást is feladatának tekinti. A Híd Egyesület többek között '56-os és Trianon-emlékműsort, illetve a keresztény magyar állam megalapítása évfordulóján is rendezvényt szervez. A precedensértékűnek nevezhető sajtóper kapcsán Kincses Előd ügyvéd a Krónikának elmondta, nem tud arról, hogy hasonló ügyben zajlott volna korábban bírósági eljárás. Emlékeztetett azonban, a székely zászló kitűzése kapcsán a bíróság korábban megállapította, hogy az reklámanyagnak minősül, nem székely szimbólum, ehhez képest Hargita és Kovászna megye nem használhatja hivatalos megyei szimbólumként a sárga-kék lobogót, mert ott románok is élnek. Gyergyai Csaba Székelyhon.ro 2015. augusztus 9.Döntött a román bíróság: nem szélsőséges az autonómiaAz autonómia nem revizionizmus és nem szélsőséges tevékenység, Európában több régióban is működik ez az önrendelkezési forma – állapította meg másodfokú, végleges döntésében a Szatmár megyei bíróság. A pert Krakkó Rudolf nyerte: a Híd Egyesület elnöke a civil küzdelem fontos lépcsőfokára jutott el. A rendszerváltás óta először mondja ki egy végleges bírósági határozat azt, hogy semmilyen törvénytelenséget nem követ el, aki Romániában az autonómiát népszerűsíti. A jogerős döntés a szatmárnémeti bíróságon született meg a szatmárnémeti Híd Egyesület elnökének, Krakkó Rudolfnak a beadványa nyomán. A szatmári civil szervezet vezetője a megyeszékhely román napilapját, a Gazeta de Nord-Vest című újság szerkesztőségét perelte be, miután a lap a 2013. december 2–3. között megszervezett autonómiakonferenciáról úgy számolt be, hogy az egy szélsőséges rendezvény a szélsőséges eszméket valló Krakkó Rudolf szervezésében. Krakkó által az első fokon elveszített, majd a másodfokon megnyert per bírói indoklása szerint nem szélsőséges az a személy, aki az önrendelkezést népszerűsíti. „Az autonómia gondolata nem hasonlítható össze a revizionizmussal, a nemzeti szocializmussal, illetve bármilyen más szélsőséggel. Az autonómiát Európa több régiójában alkalmazzák.” A bírói végzés arra is kitér, hogy a Híd Egyesület által szervezett autonómiakonferencián a Jobbik elnökének, illetve egyik európai parlamenti képviselőjének a szereplése nem bélyegezhető a szélsőségesség vádjával. Az inkriminált újságcikk szerzőjének védelmében felhozott bizonyítékot – miszerint a Szatmár megyei RMDSZ korábbi elnöke, Csehi Árpád mind a Híd Egyesületet, mind a Jobbikot szélsőséges szervezetnek, illetve pártnak bélyegezte – a bíróság nem fogadta el bizonyító erejűnek. A román lapot bocsánatkérésre kötelezte, mert „sorozatosan valótlanságot állított” az eseményről és a szervező személyéről, Krakkó Rudolfról. A két évvel ezelőtti autonómiakonferenciának különben jeles nyugat-európai és hazai vendégei is voltak többek között Marc Gafarot i Monjó, a Katalán Demokratikus Konvergencia Párt külügyi kabinetvezetője, Daniel Laspra katalán tartományi politikai szakértő, Szilágyi Ferenc, a Partiumi Autonómia Tanács alelnöke és Mircea Dăian újságíró, a Demokratikus Erdély Liga alapítója személyében. Gazdag egyesületi lajstrom A 2003 októberében hivatalosan bejegyzett civil kezdeményezés négy évig húzódó szatmárnémeti tanügyi botrány végkifejleteként, egy magyar óvoda megmentésére szerveződött szülői összefogás révén jött létre. „Az 1999-ben elkezdődött történet azzal fejeződött be, hogy a bezárásra szánt magyar óvodát komoly szülői összefogással sikerült megmentenünk, bebútoroznunk és felszerelnünk egy budapesti támogató segítségével. Ez volt a szatmári Híd Egyesület első komoly eredménye, még mielőtt jogi személyiséggel rendelkezett volna” – idézi fel az indulás körülményeit az egyesület elnöke, Krakkó Rudolf. Már az elején kiderült, hogy az RMDSZ egyes helyi vezetőiben nem találnak partnerre. Ellenséget láttak a szatmári magyar oktatás támogatására szerveződő civil kezdeményezésben, és elmérgesedett a viszony a két szervezet között. „Már a bejegyzésünket megpróbálták megakadályozni, de miután ez nem sikerült, a későbbi rendezvényeink kapcsán igyekeztek ellenünk hangolni a közvéleményt. Ez abban nyilvánult meg, hogy egy-egy tisztségviselőjük ellenségesen nyilatkozott rólunk a román sajtónak” – fogalmaz Krakkó. A megmentett magyar óvoda szülői bizottságából összeálló egyesületi alapítók eleve pártfüggetlen, civil szerveződés létrehozásáról döntöttek, és célként a magyarságtudat erősítését tűzték ki. A Híd Egyesület szervezett először Szatmár megyében Wass Albert- és Nyírő József- emlékműsort – felolvasást, színházturnét és emlékesteket –, Trianon-emlékműsort, államalapítási ünnepet, a magyar honvédség Szatmárnémetibe való bevonulásának emlékünnepét, illetve őstörténeti előadásokat. Az egyesület szervezte meg a Partium első nemzeti táborát, az erős politikai ellenszél, illetve a helyi támogatók hiánya azonban keresztülhúzta a folytatást. A 12 éves múltra visszatekintő egyesület számos rendezvény mellett szoborállítással is dicsekedhet: a Dél-Amerikába emigrált Zolcsák István ötvenhatos forradalmár emlékművét szülőfalujában, Lázáriban leplezték le: ma is ez a megye egyetlen 1956-os emlékműve, közterületen felállítva. Az autonómia volt a szikra A „trianonozó” egyesületet még úgy ahogy elviselte a helyi román sajtó, azonban a 2013-ban megszervezett autonómiakonferencia – ahol a Partiumban először – románok is nyíltan kiálltak az erdélyi önrendelkezés mellett, úgy tűnik, túl nagy falatnak bizonyult. A Gazeta de Nord-Vest olyan vehemenciával és olyan alpári stílusban támadta mind a konferenciát, mind az előadókat, mind a főszervezőt, hogy Krakkó Rudolf úgy gondolta, a rázúduló mocskolódást nem hagyhatja szó nélkül. Ugyanis mind a román, mind a magyar média az egyesület rendezvényeiről általában pozitív hangvételű vagy legalábbis tényszerű beszámolókat, tudósításokat közölt – a román napilap messze kilógott a sorból, ezért is döntött az egyesület elnöke a bírósági eljárás mellett. A román nyelvű autonómiaellenes sajtótámadások nyomán az eddigi rendezvények néhány támogatója is visszalépett, így az utolsó jelentősebb rendezvényük a tavaly októberi, 1956-os emlékműsor volt. Krakkó Rudolf abban reménykedik, hogy az idénre betervezett és szervezés alatt álló három rendezvényük mégis tető alá kerül. Keserű szájízzel állapítja meg, hogy politikai nyomásra a Szatmárnémeti Református Gimnáziummal is – akikkel évekig jó partneri kapcsolatban voltak –, véget kellett vetniük az eddigi együttműködésnek. A bírósági eljárásról szólva, Krakkó elmondta: nem volt könnyű az ügyhöz védőügyvédet találni, de végül is Giczei Tünde fiatal ügyvédnő vállalta. Az elején a Híd Egyesület elnökének nem voltak illúziói a szatmári bírósággal kapcsolatban, hiszen már egy másik polgári perben is megjárta a hadak útját. Válóperében a bíróság kimondta ugyan, hogy a válásért mindkét fél hibás, ennek ellenére a volt feleség egyik tanújának a vallomására hivatkozva a bíró azzal korlátozta az apa három gyerekének láthatási, látogathatósági jogát, hogy szélsőséges nézeteket vall. A „szélsőséges nézetek” alátámasztására a bíró azt hozta fel elmarasztalásként Krakkó Rudolf terhére, hogy szobája falán „egy Nagy-Magyarország-térkép található”. Ilyen előzmények után az egyesület vezetőit nem lepte meg, hogy a bíróság első fokon kimondta: a román lap „szélsőségezése” nem rágalom. A másodfokú per lefolyása más bírói testület előtt korrektül és elfogulatlanul zajlott. Látszott, hogy az ügy olyan román bírák elé került, akik nemcsak a helyi román napilapból hallottak az európai önrendelkezési törekvésekről. A mintegy másfél évig húzódó táblabírósági eljárás május végi döntése után egy hónapig kellett várni az indoklásra, de Krakkó szerint megérte, mert romániai viszonylatban is precedensértékű bírói döntés született. A civil szervezet elnöke pozitív fejleménynek tartja, hogy románok és magyarok pártállástól függetlenül egyaránt segítettek a perben tanúként vagy írásos nyilatkozat formájában. Krakkó külön köszönetet mondott Giczei Tünde ügyvédnőnek, Szatmári Elemér református lelkipásztornak, Angela Tocilă nagyváradi újságírónak, Simon Levente kökényesdi polgármesternek, Décsei Miklósnak, a szatmári zsidó hitközség elnökének, Mircea Daiának, a Demokratikus Erdély Liga alapítójának és Jánosi Anna szatmári portréfestőnek. Egy bírósági döntés utóélete „A Székelyföldről és a Partiumból egyaránt többen is felhívtak, hogy hasonló ügyben szeretnének pert indítani, vagy a már folyó székelyföldi önkormányzatok elleni perekben jól jönne ez a jogerős döntés. Ehhez kérték a segítségemet és tanácsomat. Ebből egyértelműen megállapítható, hogy egy ilyen, precedensértékű bírósági határozatnak komoly súlya lehet az autonómiaharc terén, hiszen egy román bíróság jogerős ítéletben – közvetve ugyan – de rehabilitálja az autonómia gondolatát. Ezzel azt is jelzi, hogy semmiféle jogi következménye nem lehet annak, ha valaki kiáll az önrendelkezés ügye mellett. Ez semmilyen törvényt nem sért” – foglalja össze az erdélyi magyar autonómiatörekvések számára pozitív kicsengésű bírósági döntés eddigi utóéletét Krakkó Rudolf. A precedensértékűnek nevezhető sajtóper kapcsán Kincses Előd ügyvéd a Krónikának elmondta, nem tud arról, hogy hasonló ügyben zajlott volna korábban bírósági eljárás. Emlékeztetett azonban, a székely zászló kitűzése kapcsán a bíróság korábban megállapította, hogy az reklámanyagnak minősül, nem székely szimbólum, ehhez képest Hargita és Kovászna megye nem használhatja hivatalos megyei szimbólumként a sárga-kék lobogót, mert ott románok is élnek. Makkay József erdelyinaplo.ro Erdély.ma 2017. október 12.Civil összefogás nélkül bárki elbukhatA Szatmári Híd Egyesület elnökét, Krakkó Rudolfot az elmúlt években mintegy tízezer eurónyi büntetéssel sújtották a román hatóságok magyar hagyományápoló rendezvények szervezése miatt. A civilszervezet vezetőjével beszélgettünk. –Milyen körülmények között és hogyan alakult meg a Szatmári Híd Egyesület? –Az egyesületet 2003-ban alakítottuk meg egy szatmárnémeti magyar óvodabotrány után. Az óvoda bezárására tett burkolt hatósági kísérletet néhány szülővel közösen és a Szatmári Friss Újságban megjelent figyelemfelkeltő írásaink segítségével sikerült megakadályoznunk. Ez a folyamat négy éven keresztül zajlott. Hogy mennyire nem volt partner ebben az akkori magyar érdekképviselet, jól jelzi, hogy Szatmár megye parlamenti képviselője –igaz, sikertelenül, de –igyekezett megakadályozni az egyesület bejegyzését. Amikor személyesen elmentem Bukarestbe, hogy a szakminisztériumból kivegyem a hivatalos bejegyzéshez szükséges engedélyt, az ügyintéző csak az üres dossziét találta meg. Mindent elölről kellett kezdeni, de mégis bejegyeztettük az egyesületet. –Kevés erdélyi magyar civilszervezetet övezett az elmúlt években akkora hatósági „érdeklődés”, mint a tiéteket. Mi ennek a magyarázata? –Számomra érthetetlen, hogy az RMDSZ helyi vezetői miért viszonyultak hozzánk a kezdetektől fogva ellenségesen. A bejegyzési cirkusz utáni megpróbáltatásaink azzal folytatódtak, amikor egy Wass Albert meséiből készült színházturnét próbáltak megakadályozni. Később egy Árpád-kori hagyományőrző bemutatónak a helyszínét is meg kellett változtatnunk, amit végül egy román iskolában tartottunk meg. Az első és a második Partiumi Híd Fesztivált az RMDSZ akkori megyei vezetője, a Szatmár Megyei Közgyűlés elnöke, Csehi Árpád igyekezett ellehetetleníteni. Furcsamód éppen az RMDSZ-es elöljárók találtak e rendezvényekben kivetnivalót. Eleinte az volt a baj, hogy rendezvényeink MPP-sek, később azt kifogásolták, hogy „Tőkés-pártiak”, egy következő alkalommal Wittner Mária személye zavarta őket, majd az verte ki a biztosítékot, hogy az egyik rendezvényre Vona Gábort, a Jobbik elnökét is meghívtuk. –Hogyan lett mindebből hatósági zaklatás? –Erős a gyanúm, hogy az RMDSZ akkori helyi vezetői hívták fel a román politikum és a román hatóságok figyelmét a Szatmár megyében újdonságnak számító magyar rendezvényeinkre. Arra ébredtünk, hogy nemcsak civil ruhás állambiztonságiak, hanem egyenruhás csendőrök is felsorakoztak a II. Híd fesztivál bejárata előtt, olyan címszó alatt, hogy felülvigyázzák a rendet. Erődemonstrációjuk sok helybélit elijesztett. Az ’56-os megemlékezések csúcspontjaként megtartott fáklyás körmenetet a csendőrség nehezítette, sőt az egyik alkalommal komoly pénzbírsággal büntettek a magyar zászló használata miatt. Érdekes módon, amióta új magyar polgármestere van Szatmárnémetinek, és megváltozott a megyei közgyűlés vezetője is, a csendőrségi akciók alábbhagytak. –Milyen fontosabb rendezvényei voltak az egyesületnek az elmúlt években? –Minden évben megemlékeztünk az 1956-os forradalom hőseiről, tavaly például egy nyolc napon át tartó eseménysorozattal. Az Ismerős Arcok ünnepi koncertet 2016-ban a Szakszervezetek Művelődési Házában tartottuk meg, az ’56-os kiállítást a Megyei Múzeumban lehetett megtekinteni egy héten keresztül, és az RMDSZ-szel való viszony normalizálódását jelzi, hogy a tárlatot a város új RMDSZ-es polgármestere nyitotta meg. A szatmárnémeti iskolák magyar osztályaiban rendhagyó történelemórákra került sor. Nagyrészt önerőből, de a Lázári Polgármesteri Hivatal támogatását is élvezve felavattuk Partium mindeddig egyedüli, közterületen álló ’56-os emlékművét. Eddig egyedülálló módon sikerült olyan autonómiatanácskozást is szerveznünk, ahova románok is eljöttek. A helyi román sajtó ekkor vette össztűz alá az egyesületet, és olyan aljas rágalomhadjáratot indított ellenünk, amelyet nem hagyhattunk szó nélkül. Per lett belőle, amit meg is nyertünk. Évi rendszerességgel megszervezzük a Szatmári Bevonulás emlékünnepét és a Trianon-emlékműsort is. Hogy mennyire változnak az idők, jelzi az is, hogy míg korábban egy '56-os emlékműsort is teljes elutasítottság fogadott, ma már történelmi vonatkozású rendezvényeink keretében a helyi magyar középiskolákban tartunk emlékműsorokat. De mondhatom a Wass Albert-emlékrendezvényt vagy a Magyar Hősök emlékünnepét is, amelyeket civilszervezetként egyedül vállaltunk fel a megyében. –Kikből áll a lelkes szervezőcsapat? –A szervezést általában egy négy-nyolc fős csapat végzi, de nagyobb rendezvény alkalmával összejön egy negyven fős társaság diákokból, lelkészekből, pedagógusokból vagy civil foglalkozású emberekből. –Az egyik rendezvényen hatalmas büntetéssel sújtották az egyesületet, amely megkérdőjelezheti további működését is. Valójában mi történt? –Ez régi történet, amelyet ma is magunk előtt görgetünk. 2009-ben, az '56-os emlékrendezvényen a csendőrség a magyar zászló használata miatt hatalmas büntetést rótt ki, miközben azt állította, hogy rendzavarás történt, ami nyílván nem volt igaz. Korábban a Híd Fesztivál helyszínét tucatnyi hatósági ember lepte el, de végül csak egy árust büntettek meg (joggal), mert nem adott kasszanyugtát. A máig kifizetetlen büntetést azonban a környezetvédelmi hatóság embere rótta ki ránk, amikor olyan engedélyt kért, ami a fokozottan védett természetvédelmi területeken megtartott rendezvényekhez szükséges. Ezzel azért nem rendelkeztünk, mert a terület tulajdonosa – a kökényesdi helyi önkormányzat vezetője, Simon Levente polgármester – szerint nem volt szükséges. Az állami hatóság azonban a bíróságon bizonyította be, hogy a jelzett terület kiemelt környezetvédelmi zóna, és a bírságot immár jogerősen helyben hagyták. A dolog pikantériája, hogy a környezetvédelmi hivatal sem addig, sem azóta nem szabott ki senkire 40 ezer lejes – szinte tízezer eurós – büntetést Szatmár megyében. –Ezt a bírságot azóta is cipeli az egyesület? –Mivel nem tudtuk kifizetni, a bankszámlánkat zárolták. Egyértelművé vált, hogy el akarják lehetetleníteni tevékenységünket, ami mégsem sikerült. Több nemzeti tábort nem tudtunk ugyan szervezni, de kisebb rendezvényekre folyamatosan sor került. A bírság behajtásának története nemrég újabb fordulatot vett. Amikor a hatóság rájött, hogy az egyesület nem tudja kifizetni, egy adóhatósági döntés nyomán mintegy 45 ezer lejt személyesen tőlem, az egyesület elnökétől akarnak behajtani. –Hol kapcsolódott az ügybe az ügyészség? –A bűnvádi eljárás más történet. Egy Wass Albert-rendezvény miatt indítottak ellenem eljárást, de nem értesítettek róla. Később derült ki, hogy 2011–2016 között létezett a nevemre kiállított bűnvádi dosszié, amelyben titokban 16 tanút és egy bűntársat hallgattak ki. Minderről csak akkor értesítettek, amikor tavaly nyáron az ügyészség ejtette az ellenem felhozott vádakat. –Wass Albert életműve, a magyar honvédség erdélyi bevonulása vagy Trianon kérdése ma is kényes téma a román hatóságok szemében. Hogyan tekintenek rendezvényeitekre a magyar pártok és szervezetek? –Mi a legtöbb támogatást református lelkészektől kaptuk, de iskolákkal is jó kapcsolatokat építettünk ki. Viszonylag kiegyensúlyozott kapcsolat alakult ki a Magyar Polgári Párttal, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal és az Erdélyi Magyar Néppárttal, a legutóbbi választások óta pedig az RMDSZ-szel is. –Hogyan látod az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit? –Autonómiaküzdelmünk egyhelyben topog, mert nincs egységes politikai és társadalmi akarat ennek véghezviteléhez. Ennek okát abban látom, hogy az erdélyi magyar pártok elsősorban kampánycélból használják fel a témát, de az egymás közötti rivalizálás is komoly akadályokat gördít az előrelépés elé. A másik oldalon ott van a román ellenállás, ami elsősorban a politikum ellenállását jelenti. Ha egységes magyar fellépés lenne, szerintem a román politikusok nem tudnák megakadályozni az autonómiát Erdélyben. Nagyon fontos szerep hárul az anyaországi nemzetpolitikára és külpolitikára egyaránt. Kérdés, hogy a magyar kormány hogyan tudna rajtunk segíteni, ha azt mi nem akarjuk eléggé. –Kevés civilszervezetnek sikerült eddig magyar és román értelmiségieket egy asztalhoz ültetni, az egyesületnek ez sikerült. Hogyan látod a román–magyar párbeszéd esélyét? –Mindenekelőtt pártokon felüli közös akarat kell a határon túli magyar nemzetpolitikában. Nem lehet ugyanis tartósan bármiben is megegyezni a románokkal, ha a magyar politika különböző szereplőinek egymástól függetlenül egyéni elképzelései vannak. Ez hiteltelenné tesz bennünket a románok előtt. Ha azonban közös és határozott célokat fogalmazunk meg és azok megvalósítása reményében állunk a román tárgyalófél elé, akkor ezzel egyfajta tiszteletet is kiválthatunk az adott téma iránt, így lényegesen könnyebb lehet a párbeszéd. Ha mindezek fényében Budapest határozottan jelzi, hogy mellettünk áll, komoly ütőkártya van a kezünkben. –Ha ideális esetben mindez összejönne, akkor is marad a román többség fenntartása, gyanakvása vagy éppenséggel ellenséges magatartása. Erre van recept? –Keresni kell azokkal a román emberekkel, szervezetekkel a kapcsolatot, akik hajlandóak partnereink lenni az autonómiatörekvésekben. Szerintem nincs értelme autonómiáról álmodozni, ha nem vesszük észre, hogy Székelyföld kivételével mindenhol román többség van. Tudatában kell lennünk annak, hogy a románok jelentős része is ugyanúgy szülőföldjének tartja történelmi városainkat, mint mi magunk, és hasonlóan ragaszkodik hozzá. Egyenlő partnerként kell velük leülni a tárgyalóasztalhoz: sem felsőbbrendűséggel, sem pedig megalázkodva. Hogy az utóbbi negyed században az autonómiatörekvések terén nem történt semmiféle előrelépés, azt jelzi, ez a párbeszéd létre sem jött. –Erdélyben ahhoz szoktunk hozzá, hogy szinte mindent a politikusok határoznak meg. Miben segíthetne a civil kezdeményezés? Óriási hiányosságnak tartom a magyar civil szféra gyengeségét. Emiatt semmiféle társadalmi kontroll nincs az érdekvédelmet képviselő politikum fölött. A civil szféra gyengesége viszont elsősorban közös felelősségünk. Az erdélyi, partiumi magyar társadalom sajnos „sikeresen”megtartott magának egy részt a kommunista diktatúra örökségéből, ami azt jelenti: sokan úgy gondolják, semmi értelme sincs törekednünk, mert úgyis az történik, amit a politikusok akarnak. Ameddig ez a jelenség él, sokkal kevesebb esélyünk van előre jutni. Mindig lesznek olyanok, akik civil keretben szeretnének pártoktól függetlenül cselekedni, ők azonban civil összefogás hiányában éppúgy járhatnak, mint én, azaz teljesen kiszolgáltatottá válnak. Makkay József / Erdélyi Napló (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
